Száz alkalmazottból 85 bukik az új szja-szabályokkal

Index l 2011.02.23.

Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése a bérből és fizetésekből élők 85 százalékát érinti hátrányosan, egyrészt mivel nem részesülnek érdemi adócsökkentésben, másrészt az adójóváírás csökkentése azonnal éreztette a hatását. A bértárgyalások pedig csak a legritkább esetben záródtak le 2010-ben, írja a Napi Gazdaság.

"Most már a kormánynak is be kellene látnia, hogy elhibázott az adóváltozás és érdemi tárgyalásokat kellene kezdenie a szociális partnerekkel a megoldás lehetőségeiről" - jelentette ki Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Szerinte bár a szakszervezetek nincsenek kifejezetten ellene, nem lenne jó megoldás, ha a munkaadói érdekképviseletek javaslata - miszerint ha az OÉT ajánlását kötelezővé teszi a kormány, azt extra támogatással ellentételezzék - meghallgatásra találna, mert túlzottan bonyolult és sok ponton megkérdőjelezhető rendszert eredményezne. Ehhez hasonló szisztéma már működött az előző Orbán-kormány idején, de a munkáltatók is panaszkodtak a bürokráciájára - emlékeztetett Pataky.

Az MSZOSZ elnöke szerint sokkal célravezetőbb lenne, ha az adótörvények módosításával próbálnák orvosolni a problémát. Már érezhető változást hozna, ha a jelenlegi 12,1 ezer forintról 14,5 ezerre emelnék az érvényesíthető adójóváírást. Ez ugyan 74 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetésnek, de 22 milliárdot már egyébként is jóváhagyott a parlament a közszféra bérkompenzációjára. A másik szóba jöhető megoldás a szuperbruttó gyorsított kivezetése lehetne, ez ugyanis szektorsemleges. Az MSZOSZ szerint nincs értelme a bértárgyalások során a családi kedvezményt figyelembe venni, mivel az szociális kérdés, emellett erősen diszkriminatív is a gyermektelenek vagy idősebb dolgozók kárára.

A konföderáció 22 tagszervezete néhány kivételtől eltekintve - mint például a gyógyszer- vagy villamosenergia-ipar, ahol reálkereset-emelést is megadott a munkaadó - mindenütt nehéz tárgyalásokat folytat. Tapasztalataik szerint a munkaadók többsége kerüli az érdemi tárgyalásokat, sok helyen indokolatlanul alacsony mértékű ajánlásokat tettek, de számos vállalkozás esetében a cég gazdasági helyzete egyáltalán nem is teszi lehetővé az emelést. Az önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású vállalkozások túlnyomó többségénél meg sem közelíti az OÉT ajánlást a munkaadói ajánlat, ezért a Rogán-féle bizottságoknak elsősorban ott kellene körülnézniük - mondta Pataky.

Az eddig megkötött helyi egyezségek során 0-8 százalékos átlagos bruttó emelésről tudtak megállapodni, jellemzően 3-4 százalék körüli centrummal, ami épp csak elég a tavalyi bérek szinten tartásához. A legnagyobb vesztesek a fizikai dolgozók és a legszegényebb ágazatok - mint az építő- a könnyűipar és a mezőgazdaság - lesznek, ahol túlnyomórészt a minimálbér és a garantált szakmai bérminimum a jellemző és a cégek nem tudnak infláció fölötti emelést adni.

Az állami cégeknél sem működik

A saját cégeinél olyan feszített bérgazdálkodást írt elő 2011-re a kormány, amibe nem mindenhol fér majd bele az Országos Érdekegyeztető Tanácson (OÉT) elfogadott 4-6 százalékos bruttó béremelési ajánlás - írta szerdai számában a Népszabadság.

A lap Fellegi Tamás fejlesztési miniszter által jegyzett levélre hivatkozva azt írta, hogy sokkal inkább bérbefagyasztás, létszám-racionalizálás vár ezen társaságokra. Az állami tulajdonú vállalatoknál egyedül a minimálbér emelése tekinthető kőbevésettnek.

A lap birtokába került 2011. január 21-i keltezésű levelet Baranyay Lászlónak, a Magyar Fejlesztési Bank vezérének címezték. A levélben világosan előírják, milyen bérpolitikát kell folytatni az idén az állami vállalatok körében.

Ennek értelmében az MFB-hez tartozó cégeknél bértömeg-gazdálkodást írnak elő idén, úgy, hogy az idei bértömeg csak a minimálbért és a garantált bérminimumot figyelembe véve nőhet a 2010. évi bázishoz képest. A fejlesztési miniszter megemlíti a levélben még az adószabályok változásának a nettó keresetekre gyakorolt hatásának kompenzációját is, erről azonban később csak mint lehetőségről ír a miniszter (MTI)..