2011. február 21., hétfő

Itt a nagy nyugdíjkérdés - Mi lesz a vagyonnal?

Napi Gazdaság l 2011.02.21.
Pozitív lépésnek nevezték a BÉT kisebb cégeinek vezetői, hogy az állam őket is megkérdezi, mielőtt döntene a nyugdíjpénztáraktól átkerülő részvények eladásáról. Van aki már talált befektetőt a csomagra és olyan is, aki a tartós állami részvételt is el tudja képzelni.

Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) azt javasolja majd a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alap irányító testületének, hogy a magánnyugdíjpénztáraktól (mnyp) átkerülő kisebb részvények esetében először keressék meg a kibocsátókat és velük egyeztessenek az eladásról - mondta Borbély László András az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese. A kisebb tőzsdei cégek vezetőit az elképzelés megvalósíthatóságáról kérdeztük.
Econet: egy részvény piacát is ápolni kell
Eleve az ötlet is megtisztelő, piackonform lépés, a kormányzat egészséges hozzáállását mutatja - mondta Balázs Csaba az econet.hu elnök-vezérigazgatója, hozzátéve a társaság maximálisan közreműködik majd egy ilyen megkeresés esetén.


Mind az államnak, mind a kibocsátónak egyformán jó megoldás, hiszen a társaság részvényeinek stabil árfolyamot, hosszú távú befektetőket jelent, az államnak pedig a legmagasabb bevételt biztosíthatja.


Azt nem lehet tudni, hogy mennyiben érinti ez az econet.hu-t, Balázs szerint néhány milliónál nagyobb mennyiségnél nincs több részvényük a pénztáraknál, az is inkább befektetési alapokon keresztül. De akkor is oda kell figyelni rá: ahogy egy termék piacát is agyon lehet verni, ha nem gondozzák körültekintően, ugyanígy igaz ez egy részvényére is.
"Gyakran megyünk ki a piacra, állandóan foglalkozunk a kibocsátás gondolatával, befektetői prezentációkat tartunk. Ennek során lehetőség lenne befektetőt keresni az állami részvényekre is" - mondta.
Azt, hogy az econet maga vásárolja meg saját részvényvényeit nem tartja jó ötletnek, ennek bizonyos időszakokban törvényi akadályai is vannak. A piac gondozása viszont üdvözlendő elképzelés.
Kaptár: a finanszírozók nem örülnének
Móricz Gábor a több kisebb társaságban (Freesoft, Pannon-Flax) is részesedéssel rendelkező Kaptár Zrt. vezérigazgatója szerint amennyiben a kis kibocsátókat keresnék meg, hogy találjanak egy csomagban vevőt, azt a cégek minden bizonnyal pozitívan fogadnák. Más kérdés, hogy a szándék mögé nem biztos, hogy lehetőség is társul. A kisebb cégek amúgy sincsenek túl jó állapotban, így valószínű, hogy nincs forrásuk, a finanszírozó bankoknak pedig egyáltalán nem biztos, hogy tetszene a saját részvény vásárlás ötlete.


A látókörébe tartozó cégek közül Pannon-Flax részvény nincsen magán-nyugdíjpénztáraknál, Freesoft részvényeket pedig a pénztárak részvényalapokon keresztül tartanak. Nem lehet pontosan megítélni, hogy az alapoknál lévő mintegy 200 ezer Freesoft részvény mekkora hányada lehet náluk, de ha például csak a 10 százaléka, az is jelentős nyomást okozna a részvény piacán.


Az ÁKK vezérhelyettese által említett másik lehetőséggel, az aukciós értékesítéssel kapcsolatban Móricz Gábor elmondta, így csak jelentős diszkonttal lehetne eladni a részvényeket. Egy aukción akár a cégek fő tulajdonosai, akár az olcsó részvényekre vadászók csak jóval a piaci érték alatt jelennének meg vevőként. Ez akár 50 százalékos diszkontot is jelentene az árban a kisebb papírok esetén. Az ötletként ugyancsak felmerült eladási moratórium pedig könnyen kijátszható. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a formálódó elképzelések között az aukció gondolata inkább a befektetési jegyek eladásával kapcsolatban került elő.
Elzárkózó gépgyártó
Megkerestük kérdésünkkel a Rábát is, Steszli Ádám, a cég befektetői kapcsolattartója ugyanakkor csak annyit mondott, hogy a tulajdonosokat érintő ügyben nem kívánnak nyilatkozni.
Inkább beruházna a Graphisoft Park
Graphisoft Park részvényekből 5-7 százaléknyi lehet magánnyugdíjpénztáraknál - mondta a Napi Gazdaságnak Hajba Róbert a társaság gazdasági igazgatója. A GS Parknak jelenleg is van saját részvénye, ám nem valószínű, hogy ezt tovább szeretné növelni. A saját részvény vásárlás lényegében tőkekivonás lenne, ez kockázatot jelent, mivel kérdéses, hogy utána milyen áron tudnák piacra dobni a papírokat. Technikailag is adódnak nehézségek, mivel a vásárlás közgyűlési hatáskörbe tartozik. A társaság készpénzállománya alapján egyébként vásárolhatna, de inkább beruházni, növekedni szeretne, nem pedig elkölteni a pénzt.
Hajba hangsúlyozta, hogy a cégnél nem foglalkoztak eddig az államhoz kerülő részvények kérdésével, így csak magánvéleményének adhat hangot. Magánemberként viszont a jelenlegi árfolyamon jó vételnek tartja cége részvényeit, és ha a világ kilábal a válságból az alapok érdeklődése is növekedhet. Utalt rá, hogy már most is jelentős egyes alapok érdeklődése a társaság iránt, a Concorde például már 9 százalékos részesedésnél jár.
Külföldi befektetőkkel tárgyal az RFV
Az RFV esetében nagyon kevés részvény lehet ami a magán-nyugdíjpénztáraktól átkerül az államhoz - mondta el a Napi Gazdaság kérdésére Kassai Ákos a cég vezérigazgatója némileg ellentmondva annak a piacon elterjedt vélekedésnek, hogy a kis cégek közül az RFV lehet a leginkább érintett. A részvények vélhetően nem kerülnek majd piacra - mondta Kassai - mert a cég vezetésének a tudomása szerint a jelenlegi tulajdonosok már tárgyalnak e részvények megvételéről, és lehetőséget látnak arra, hogy a teljes mennyiséget új külföldi tulajdonosok vásárolják meg.
A Nyomda akár maga is vásárolna
Az Állami Nyomda Nyrt. a közgyűlési felhatalmazásnak megfelelően 20 százalék erejéig rendelkezik saját részvény vásárlási lehetőséggel - mondta el lapunknak Zsámboki Gábor, a cég vezérigazgatója. Ezzel a lehetőséggel a társaság korábban is élt, igaz az elmúlt években mindösszesen 438 651 darab részvényt vásárolt, amely a forgalomban lévő papírok mintegy 3 százalékát teszi ki. Zsámboki azt is elmondta: az aktuális piaci körülményeket mérlegelve a jövőben is élni fognak ezzel a lehetőséggel ugyanis a menedzsment a társaság fejlesztési stratégiája, valamint jelenlegi és jövőbeni teljesítménye, piaci lehetőségei miatt maximálisan bízik a cégben. Így a saját részvény vásárlással adott esetben növelni tudják a részvényesi értéket.


Arról azonban, hogy pontosan mennyi Állami Nyomda részvény kerülhet az államhoz nincs információjuk. A jogszabályból fakadóan ugyanis csak az 5 százalék feletti tulajdonosok és tulajdoni hányaduk ismert, ebben pedig bejelentési kötelezettséget érintő változás az elmúlt időszakban nem volt.
Nem Synergont vettek a nyugdíjasok
A Synergon-elnök Jeszenszky Zoltán szerint nem számottevő a pénztári tulajdon a cégben, legalábbis nem mutattak aktivitást ezek a részvényesek. Eddig még nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel a Synergonnál, ehhez előbb ismerni kell, hogy mennyi részvényről van szó, ami a pénztárak és az állam közötti átadás-átvétel után válik csak ismertté - tette hozzá.
Piaci becslések szerint a Synergonban az alapok részesedése 3-4 százalék, a pénztáraké legfeljebb 1-2 százalék lehet, ami olyan kis mennyiség, hogy akár még a piac is elbírja, vagyis nincs feltétlenül szükség speciális megoldásokra.
A Pannergy az állami részvételt is el tudja képzelni
Első látásra működőképesnek tűnik az elgondolás - mondta Bokorovics Balázs a Pannergy elnöke, hozzátéve, nem saját részvény vásárlásban gondolkodnának, sokkal valószerűbb, hogy befektetőket találnának az állami részvényekre. "Folyamatosan road show-zunk, nem hiszem, hogy ne lehetne megtalálni a befektetőt."


Korábban nagyon merész feltételezések jelentek meg arról, hogy mekkora részesedésük lehet a cégben a pénztáraknak, Bokorovics szerint a valós szám 6-8 százalékra becsülhető közvetve és közvetlenül, ám ez csökkenhetett mostanában.


Bokorovics szerint is csak bizonyos diszkonttal lehet egyben értékesíteni egy ilyen csomagot, ennek mértéke egy OTP nagyságrendű cégnél 0-2 százalék, a Pannergy esetében 5-6 százalékra tehető.


A Pannergynél van egy befektetői kör, amely a jelenleginél alacsonyabb áron szívesen vásárolna a papírokból - tette hozzá. Az elnök szerint egy aukció esetén a kibocsátónak szűkülnének a lehetőségei, ilyen esetben csak fel tudja hívni a potenciális befektetők figyelmét. Az eladási korlátozás beépítése a kibocsátó szempontjából jó dolog, de a diszkontot növeli, így az államnak nem biztos, hogy megéri.


Összességében minél hamarabb meg lehet valósítani az eladást, annál jobb, ellenkező esetben tovább tart a bizonytalanság, ami káros részvénypiacon.


Felvetésünkre, hogy a Mol részvényeit esetleg inkább vásárolni szeretné az állam, nem eladni Bokorovics megjegyezte: a kormány energetikai stratégiájába a Pannergy tevékenysége is beleillik, még ha nem is a geotermikus energia a fő irány. Kifejezetten hasznos amit csinálunk az állam szempontjából, így akár a Pannergy is lehetne stratégiai vállalat. De ha az állam nem törekszik többre, csak bent marad 6-8 százalékkal, mi annak is örülünk - tette hozzá.
A Molt a TVK-részvényekről kérdeztük


Érdekelt volna minket az is, hogy a Molt foglalkoztatja-e az államnál landoló TVK-csomag (a Mol részvények esetében az állam alighanem inkább a vételi oldalon szeretne feltűnni), de a sajtóosztályon azt a választ kaptuk, hogy korai lenne még erről beszélni.


A TVK-papírok döntő többsége, a legutóbbi jelentés szerint 95 százaléka a Mol-csoport tulajdonában van, miközben a TVK csökkentette hitelállományát, így joggal feltételezhető, hogy a kérdés később aktuálissá válhat a Mol számára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése