NAPI Gazdaság l 2011.02.20.
Érdekes lehetőséget teremtett az a változtatás, amely szerint az ingatlan egyenes ági rokonnak ajándékozása után nem kell illetéket fizetni. Ezzel ugyanis kikerülhető az ingatlanértékesítés utáni esetleges adófizetési kötelezettség is. A rossz hír az, hogy a kiskapu már be is zárult.Legális kiskaput találhattak azok, akik az elmúlt öt évben megszerzett ingatlanukat a vételárnál drágábban szeretnék eladni, ám a különbözet után nem akarnak személyi jövedelemadót fizetni.
A megoldás a következő volt: egyenes ági - és persze megbízható - rokonnak kell elajándékozni az ingatlant, és majd ő adja el ténylegesen.
Az ajándékozási szerződésben kötelezően szerepeltetni kell az ingatlan forgalmi értékét, ám a szokásos állampolgári reflexekkel szemben úgy tűnik, nem érdemes lefelé torzítani az értéket, éppen ellenkezőleg.
Legalább piaci áron kell ajándékozni
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy olvasónkat arról tájékoztatta ugyanis, hogy az ajándékozási szerződésben feltüntetett érték lesz a megajándékozott szerzési értéke. Ez azt jelenti, ha egy ingatlant egyenes ági rokonnak ajándékozunk, majd ő később értékesíti azt, úgy az ő adóalapja - alapesetben - az ajándékozási szerződésben szereplő piaci érték, mint beszerzési érték és az eladási ár különbözete lesz.
Az adóhivatal munkatársa úgy vélekedett olvasónk kérdésére, hogy az ajándékozónak nincsen fizetési kötelezettsége, amennyiben egy korábban, például ötmillió forintért vásárolt ingatlant a jelenlegi tízmilliós piaci értéken ajándékoz el egyenes ági hozzátartozójának. Az Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló 2010.évi XC. törvény egy új pontja alapján ráadásul az ilyen, egyenes ági ajándékozás illetékmentes.
A kiskapu bezárult
Január 1-jétől úgy változott a szabály, hogy az ajándékba kapott ingatlan értékesítése esetén a törvény az ár 75 százalékát tekinti szerzési értéknek - mondta el cikkünk megjelenése után egy televíziós beszélgetésben Vámosi-Nagy Szabolcs, adószakértő. A kiskapu tehát bezárult, és ugyanez történt az ajándékba adott értékpapírok esetében is, ahol korábban az árfolyamnyereség-adót lehetett ilyen módon kikerülni.
A korábbi, alacsony beszerzési értékű lakás eladása esetén tehát érdemes volt az ingatlant előbb a szűk családban - figyelemmel arra, hogy ki számít egyenes ági hozzátartozónak - elajándékozni. Ezt követően a magasabb, piaci áron kapott ajándékot a megajándékozott már adómentesen értékesítheti tovább, ha az eladási ár megegyezik az ajándékozási szerződésben szereplőnél, vagy kisebb annál.
Fontos tudni, hogy amennyiben a megajándékozott kiskorú, azaz 18 év alatti, akkor az ingatlan továbbértékesítéséhez a gyámhivatal engedélye szükséges. Ezt az engedélyt ráadásul a hivatal csak akkor adja meg, ha az ingatlan eladásából befolyó összegből a gyermek nevére ugyanakkora vagy nagyobb értékű ingatlant vásárolnak.
Mindez az utóbbi öt évben megszerzett, azóta felértékelődött ingatlanok esetében jelenthetett lehetőséget. Korábbi szerzés esetén ugyanis - ahogyan alábbi valorizációs táblázat is mutatja - nem is volt adófizetési kötelezettség.
Vannak más módszerek is
Persze nem csak ezzel az ajándékozási trükkel lehet megúszni vagy mérsékelni az adófizetési kötelezettséget. Amint arról korábban beszámoltunk, Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után alapesetben is kevesebb adót kell fizetni az idén, mint tavaly, hiszen az adókulcs 25-ről 16 százalékra csökken.
Adómentességet eredményezhet például, ha az ingatlan átruházásából származó
jövedelmét (vagy annak egy részét) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely – visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli – megszerzésére használja fel és ezt a tényt az adóbevallásában feltünteti.
Adómentes továbbá a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem is. Adómentesség kapcsolódik az eltartási szerződésekhez, a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítéshez is.
Fontos tudni, hogy amennyiben a megajándékozott kiskorú, azaz 18 év alatti, akkor az ingatlan továbbértékesítéséhez a gyámhivatal engedélye szükséges. Ezt az engedélyt ráadásul a hivatal csak akkor adja meg, ha az ingatlan eladásából befolyó összegből a gyermek nevére ugyanakkora vagy nagyobb értékű ingatlant vásárolnak.
Mindez az utóbbi öt évben megszerzett, azóta felértékelődött ingatlanok esetében jelenthetett lehetőséget. Korábbi szerzés esetén ugyanis - ahogyan alábbi valorizációs táblázat is mutatja - nem is volt adófizetési kötelezettség.
Vannak más módszerek is
Persze nem csak ezzel az ajándékozási trükkel lehet megúszni vagy mérsékelni az adófizetési kötelezettséget. Amint arról korábban beszámoltunk, Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után alapesetben is kevesebb adót kell fizetni az idén, mint tavaly, hiszen az adókulcs 25-ről 16 százalékra csökken.
Adómentességet eredményezhet például, ha az ingatlan átruházásából származó
jövedelmét (vagy annak egy részét) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely – visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli – megszerzésére használja fel és ezt a tényt az adóbevallásában feltünteti.
Adómentes továbbá a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem is. Adómentesség kapcsolódik az eltartási szerződésekhez, a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítéshez is.
További adócsökkentési tippekről itt olvashat >>>
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése