Napi Gazdaság l 2011.02.14.
Ingatlanpiaci szakértők szerint elegendőek lehetnek a nemzeti eszközkezelőre szánt források, az önkormányzati bérlakásprogram azonban egyértelműen pazarlás lenne.Bérlakásprogram és lakáshitelesek megmentése - elválaszthatatlan problémahalmaz, az eddigi megoldási javaslatok azonban nélkülöznek minden konkrétumot, ami leginkább azzal magyarázható, hogy teljes a tanácstalanság ebben a kérdésben, csak ötletelés folyik - mondták a Napi Gazdaságnak név nélkül nyilatkozó lakáspiaci szakértők.
Úgy vélik, a fizetésképtelennek minősített adósoknak csak a töredéke szorul rá valóban egy, a nemzeti eszközkezelő harmadik pilléreként emlegetett önkormányzati bérlakásprogramra, így az eddig nyilvánosságra került források (10-10-130 milliárd forint 2011-2013-ra) elégségesek lehetnek. Különösképpen egy olyan konstrukcióban, melyben az önkormányzat csak a további törlesztést vállalná át, nem pedig a teljes hitelt.
Egy működőképes modellben az állam, a bank és a tulajdonos közösen állja a veszteséget, vagyis a hitelezés nyereségének elvesztésébe a banknak is bele kell törődnie, az adós pedig azzal a lehetőséggel maradhat bérlőként a lakásban, hogy a későbbiekben extra felár megfizetése ellenében újra tulajdonossá válhat. Az átmeneti törlesztésre az önkormányzat állami fedezettel képes - hangsúlyozzák a szakértők.
Úgy vélik, a fizetésképtelennek minősített adósoknak csak a töredéke szorul rá valóban egy, a nemzeti eszközkezelő harmadik pilléreként emlegetett önkormányzati bérlakásprogramra, így az eddig nyilvánosságra került források (10-10-130 milliárd forint 2011-2013-ra) elégségesek lehetnek. Különösképpen egy olyan konstrukcióban, melyben az önkormányzat csak a további törlesztést vállalná át, nem pedig a teljes hitelt.
Egy működőképes modellben az állam, a bank és a tulajdonos közösen állja a veszteséget, vagyis a hitelezés nyereségének elvesztésébe a banknak is bele kell törődnie, az adós pedig azzal a lehetőséggel maradhat bérlőként a lakásban, hogy a későbbiekben extra felár megfizetése ellenében újra tulajdonossá válhat. Az átmeneti törlesztésre az önkormányzat állami fedezettel képes - hangsúlyozzák a szakértők.
A nemzeti eszközkezelőnek a kormány által tervezett három fázisáról nem szívesen nyilatkoztak a Napi Gazdaságnak a bankok. Van olyan vélemény, hogy a lakóingatlan-piac normalizálására van szükség, amihez szükséges a kilakoltatási moratórium feloldása. Erről és az eszközkezelő három pillérjéről, az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekről részletesen itt olvashat.
Ezzel szemben abszolút pazarlás egy bérlakás-építési pilot program elindítása, amire az elképzelt 500 lakásos nagyságrendben amúgy sem nyújt fedezetet a költségvetésben erre rendelkezésre álló 3,4 milliárd forint. Ebből az összegből, mint hangsúlyozzák, más formában sokkal több családot lehetne lakáshoz juttatni.
Helyesnek tartaná az árverési moratórium feloldását Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke, mert ez szerinte a további fejlődést gátolja, s a még fizetőknek is azt sugallja, hogy következmények nélküli a nemfizetés. Szerinte a bedőlt hitelesek elenyésző részét kellene csak állami, önkormányzati bérlakásprogrammal kisegíteni, a többlépcsős megoldás köztes állomása lehetne a nemzeti eszközkezelő. Mehrli arra számít, hogy március közepéig mindenképpen születik megfelelő megoldás.
Át kell hidalni a problémát, mert a hitelezés nem tartható fenn anélkül, hogy a visszafizetését nem gondolnák komolyan az adósok, a moratórium nem megoldás - mondta lapunknak Varga Dénes, a DEM Gazdaságkutató Iroda vezetője, aki a lakásproblémák megoldásának legdemokratikusabb módját a lakás-takarékpénztári támogatások növelésében látja.
Varga kiemelte: ha a bedőlt hitelesek egy része bérlővé válik - ami állami pénz nélkül nem megy -, abban az egész országot ért veszteséget, és nem a bérlakásállomány növekedésében jelentkező pozitív tendenciát kell látni.
Helyesnek tartaná az árverési moratórium feloldását Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke, mert ez szerinte a további fejlődést gátolja, s a még fizetőknek is azt sugallja, hogy következmények nélküli a nemfizetés. Szerinte a bedőlt hitelesek elenyésző részét kellene csak állami, önkormányzati bérlakásprogrammal kisegíteni, a többlépcsős megoldás köztes állomása lehetne a nemzeti eszközkezelő. Mehrli arra számít, hogy március közepéig mindenképpen születik megfelelő megoldás.
Át kell hidalni a problémát, mert a hitelezés nem tartható fenn anélkül, hogy a visszafizetését nem gondolnák komolyan az adósok, a moratórium nem megoldás - mondta lapunknak Varga Dénes, a DEM Gazdaságkutató Iroda vezetője, aki a lakásproblémák megoldásának legdemokratikusabb módját a lakás-takarékpénztári támogatások növelésében látja.
Varga kiemelte: ha a bedőlt hitelesek egy része bérlővé válik - ami állami pénz nélkül nem megy -, abban az egész országot ért veszteséget, és nem a bérlakásállomány növekedésében jelentkező pozitív tendenciát kell látni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése