Romba döntheti saját munkahely-teremtési terveit a kormány

Napi Gazdaság l 2011.02.17.

Sok építőipari cégnek a kegyelemdöfést jelentheti, ha kikényszerítenek egy az ágazat mai helyzetében kigazdálkodhatatlan béremelést - derül ki a lapunknak adott nyilatkozatokból. Ha nem indul be a fellendülés, akkor a mai bérek mellett is elbocsátásokra lehet számítani, a kényszerű emelés pedig a lánctartozásokat is növelheti.

Az építőiparban nagyon sok dolgozó nettó jövedelme csökkent az új szja miatt, de már az OÉT-egyeztetésen jeleztük az érdekvédelmi szervezeteknek, hogy az ágazat nem tudja vállalni a béremelést, olyan alacsony az árbevétel-arányos jövedelmezőség - kommentálta a Napi Gazdaságnak a "bérkommandóval" kapcsolatos híreket Koji László ÉVOSZ-alelnök. Mint mondta, ha kikényszerítik az adórendszer átalakításának ellentételezését a bérekben, az a lánctartozás további növekedéséhez vezet. A legújabb KSH-adatok is azt mutatják - tette hozzá -, hogy ha nem lesz változás az építőiparban, akkor a béremelés nélkül is további legalább 5 százalékos elbocsátásra lehet számítani, mert a cégeknek nincs pénzügyi tartalékuk arra, hogy megbízások nélkül fizessék a foglalkoztatottakat. Az építőiparon nem segített a társasági adó 16 százalékra csökkentése, mert a vállalkozások 90 százalékának nincs érdemleges nyeresége, amelyben ezt érvényesíthetné - hangsúlyozta az alelnök.

Tavaly és tavalyelőtt nem volt elbocsátás a Magyar Építő Zrt.-nél, de ennek az volt az ára, hogy a béreket nem emelték, és nem fizettek vezetői prémiumot - tudtuk meg Tolnay Tibor elnök-vezérigazgatótól, az ÉVOSZ elnökétől. Az OÉT-ajánlás kapcsán annyit tudtak tenni, hogy a bruttó 100-275 ezer forint között kereső alkalmazottaiknál februártól megemelték az étkezési hozzájárulást négyezer forinttal; Tolnay szerint azok a cégek, amelyek ezt megtehették, ehhez a megoldáshoz nyúltak. Az ÉVOSZ elnöke megerősítette: ha 2011-12 úgy alakul, ahogy az a jelenlegi KSH-adatokból látszik, mindenképpen lesznek elbocsátások az ágazatban, amit a bérkorrekció erőltetése tovább fokozhat. Mivel nincs munka a piacon, és az inflációt sem követik az árak - 2010-ben 1,1 százalékos volt az átlagos építőipari árnövekedés -, így nyereség sem termelődik.

Felesleges rácsodálkozni arra, hogy az szja-változás a bruttó 100-270 ezer forint között keresőknek nettó jövedelemcsökkenést okoz, ha a családi kedvezményt nem tudják igénybe venni - fejtette ki lapunknak Nagyiványi András, a VIV Zrt. vezérigazgatója, aki szerint nonszensz egy piacgazdaságban ilyen eszközökkel korrigálni ezt a különbséget. A cégen belüli bérarányokat meghatározott tényezők - szakértelem, eltöltött idő, a munka minősége stb. - alakítják, amit külső kényszerrel felborítani logikátlan. Még a legjobb esetben sem több az építőipari munkák jövedelmezősége 3-5 százaléknál, amit fejlesztésre, a termelőképesség fenntartására kell fordítani - tette hozzá -, a cégek ezért is védekezni fognak, aminek egyik kézenfekvő eszköze az elbocsátás.

Sok dolgozót érint hátrányosan az szja-változás a Leier Hungáriánál is - tudtuk meg Komlós Andor ügyvezető igazgatótól, aki elmondta, nincs fedezet a bérfejlesztésre, csak ha a lakásépítés támogatásával fellendül az építőanyag-ipari kereslet. Ebben az évben 4 százalékos béremelést hajtottak végre, ez a béren kívüli juttatásokkal együtt átlagosan 5 százalék, minden más emelést az energiaárak drágulásával együtt az árakban fognak érvényesíteni - mondta Tóth Bálint, a Creaton ügyvezető igazgatója, aki szerint egyébként az OÉT-ajánlás kommunikációja nem volt igazán erőteljes. Építőipari kisvállalkozók azt emelték ki, hogy az árverseny miatti nyomott árak nem nyújtanak fedezetet a béremelésre, ráadásul furcsállják, hogy a jogszabályok mellett ezentúl az ajánlásokat is kötelezően figyelemmel kellene kísérniük.