Napi Gazdaság l 2011.02.11.
Jelentős tőkekivonás történt az elmúlt hetekben a fejlődő piaci alapokból, s ezúttal már régiónkat sem kímélték. A magyar piac így lényegében három nap alatt elvesztette mindazt a nyereséget, amit januárban apránként szedett össze.Az elmúlt két héten mintegy hatmilliárd dollár távozott a fejlődő piaci ETF-ekből (Exchange Traded Fund), emellett a hagyományos alapokból is kiáralmlást regisztráltak. Alapvetően ez tehető felelőssé a BUX hirtelen zuhanásáért is - mondta a Napi Gazdaságnak Móró Tamás, a Concorde részvénystratégája. Ugyan ez a mintegy tízmilliárd dollár körüli kiáramlás nem olyan jelentős a tavalyi 90 milliárd dolláros beáramláshoz képest, ám viszonylag rövid idő alatt következett be, ami jelentős nyomást helyezett a piacokra - tette hozzá.
Lépcsőn jöttünk fel, lifttel megyünk leA magyar részvénypiac januárban kilógott a sorból nemcsak a világ feltörekvő piacai, hanem a régiós tőzsdék tekintetében is. A magyar emelkedés főleg a balkáni régióval állítható párhuzamba, ezeket a piacokat vásárolták januárban, miközben a többi feltörekvő - különösen Ázsia - nagyot esett. Ez a folyamat szakadt meg a hét elején, amikor a magyar piac élesen lekanyarodott.
Ennek hátterében két tényező áll Móró szerint: egyrészt az említett globális tőkekiáramlás, ami mára az eddig megkímélt közép-európai régiót is elérte. Másrészt a váratlanul rossz államháztartási adat miatt romlott el az addig meglehetősen optimista országmegítélés.
Így a magyar piac lényegében három nap alatt elvesztette mindazt a nyereséget, amit januárban apránként szedett össze. Ez egy magas bétájú piac - tette hozzá magyarázatként Móró, megjegyezve, hogy a 6000 forintos OTP, illetve a 23 ezres Mol nagyon vonzó szintet jelentett számos befektetőnek, ezeken az árakon már komoly profitjuk keletkezett.
És még nem vagyunk a földszinten
Móró szerint a fejlődők vesszőfutása még nem ért véget, trendfordulóra utaló jelek egyelőre nincsenek. A jelentős esés után elképzelhető néhány napos megnyugvás, kisebb fölpattanás, de fordulatról egyelőre nem beszélhetünk.
Pletser Tamás szerint is több tényező áll a lejtmenet mögött, ezek közül nem szabad kihagyni az egyiptomi helyzetet, de mindenképpen veszélyt jelent a felpörgő infláció és a feltörekvő piacokkal kapcsolatos kamatemelési félelmek. Az olcsó dollár politikája most kezdi megbosszulni magát. Nem csoda, hogy az amerikai kötvényhozamok elkezdtek emelkedni, ami pedig nem szokott jót jelenteni a tőzsdéknek - tette hozzá.
A kilátásokat tekintve Pletser sem optimista. Az infláció és a kamatemelés nem egy rövid távú hatás, én óvatos lennék a fejlődő piacokkal - fogalmazott. De a fejlett piacokon sem sokkal jobb a helyzet: ezek augusztus óta folyamatosan emelkednek, viszont ha elindul globálisan egy komolyabb infláció, az alól a fejlettek sem fogják tudni kivonni magukat.
Nem is szerettek bele Magyarországba?
Magyarország még mindig a tíz legveszélyesebb hely pénzügyi kockázat szempontjából, a januári emelkedés pedig inkább egy portfólió-átrendezés eredménye volt, nem a magyar megítélés változása - vélekedett a szakértő.
A fejlődő piacokól már év elején elindult a tőkekivonás, de a mi régiónkra, az EMEA-ra ez nem vonatkozott. A régión belül azonban volt átcsoportosítás: közép-Európába jött pénz a Közel-Keletről pedig távozott. Ehhez kitaláltak egy ideológiát, miszerint a magyar makrohelyzet javult, miközben a kiigazító csomagról továbbra sem lehet semmit tudni, így végülis egy tőkemozgás utólagos megmagyarázásának lehettünk csak tanúi.
Most viszont az EMEA régión belül is zajlik a tőkekivonás, így már a magyar piacot is adják - tette hozzá Pletser.
Nem a cégek rosszabbak, a pénz kevesebb
Nem fundamentumokkal vannak problémák - hangsúlyozta az elemző. Az elmúlt napok egyik legnagyobb vesztese pont a Mol részvénye, miközben a papírt nagyon szeretik a befektetők. Ebből is látszik, hogy a tőkeáramlás vezérli a mostani mozgást.
És még nem vagyunk a földszinten
Móró szerint a fejlődők vesszőfutása még nem ért véget, trendfordulóra utaló jelek egyelőre nincsenek. A jelentős esés után elképzelhető néhány napos megnyugvás, kisebb fölpattanás, de fordulatról egyelőre nem beszélhetünk.
Pletser Tamás szerint is több tényező áll a lejtmenet mögött, ezek közül nem szabad kihagyni az egyiptomi helyzetet, de mindenképpen veszélyt jelent a felpörgő infláció és a feltörekvő piacokkal kapcsolatos kamatemelési félelmek. Az olcsó dollár politikája most kezdi megbosszulni magát. Nem csoda, hogy az amerikai kötvényhozamok elkezdtek emelkedni, ami pedig nem szokott jót jelenteni a tőzsdéknek - tette hozzá.
A kilátásokat tekintve Pletser sem optimista. Az infláció és a kamatemelés nem egy rövid távú hatás, én óvatos lennék a fejlődő piacokkal - fogalmazott. De a fejlett piacokon sem sokkal jobb a helyzet: ezek augusztus óta folyamatosan emelkednek, viszont ha elindul globálisan egy komolyabb infláció, az alól a fejlettek sem fogják tudni kivonni magukat.
Nem is szerettek bele Magyarországba?
Magyarország még mindig a tíz legveszélyesebb hely pénzügyi kockázat szempontjából, a januári emelkedés pedig inkább egy portfólió-átrendezés eredménye volt, nem a magyar megítélés változása - vélekedett a szakértő.
A fejlődő piacokól már év elején elindult a tőkekivonás, de a mi régiónkra, az EMEA-ra ez nem vonatkozott. A régión belül azonban volt átcsoportosítás: közép-Európába jött pénz a Közel-Keletről pedig távozott. Ehhez kitaláltak egy ideológiát, miszerint a magyar makrohelyzet javult, miközben a kiigazító csomagról továbbra sem lehet semmit tudni, így végülis egy tőkemozgás utólagos megmagyarázásának lehettünk csak tanúi.
Most viszont az EMEA régión belül is zajlik a tőkekivonás, így már a magyar piacot is adják - tette hozzá Pletser.
Nem a cégek rosszabbak, a pénz kevesebb
Nem fundamentumokkal vannak problémák - hangsúlyozta az elemző. Az elmúlt napok egyik legnagyobb vesztese pont a Mol részvénye, miközben a papírt nagyon szeretik a befektetők. Ebből is látszik, hogy a tőkeáramlás vezérli a mostani mozgást.
Ilyen masszív külföldi eladói nyomás mellett látszik, hogy mennyire hiányzik a magánnyugdíjpénztárak kereslete - tette hozzá.
Az előjelek nem javulnak, a commodity rally, vagyis a nyersanyagok áremelkedése nem látszik csillapodni. A hosszú hozamokra pedig nincs az államoknak ráhatása, ez lehet a következő átgyűrűző hatás, ha az infláció tényleg jelentősebben felpörög - vélekedett Pletser. A nehezen finanszírozható országoknak pedig még nehezebb lesz forrásokhoz jutni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése