NAPI Gazdaság l 2011.02.16.
A kereskedelmi és iparkamarákról szóló, a kormány elé ma kerülő törvényjavaslat szerint a kamarák beleszólhatnának az 500 négyzetméter feletti kereskedelmi egységek építésébe.A 2500 négyzetméternél kisebb alapterületűek felhúzásába a területi, az afölöttiekébe pedig az országos kamarák. A jogszabály szerint csak akkor adhatna ki az önkormányzat kereskedelmi egységekre vonatkozó építési engedélyt, ha az illetékes kamarák a hozzájárulásukat adták.
A jelenlegi jogszabályok szerint az önkormányzat saját hatáskörében dönt építési engedélyek kiadásáról. A kisebb egységeknél a civil szervezetek mondhatták el a véleményüket, a nagy alapterületűeknél pedig az illetékes önkormányzati tanács véleményezhette a beruházást. A cél az volt, hogy az uniós normáknak megfelelően csökkentsék az engedélyezési adminisztrációt. A készülő kamarai törvény ezzel némileg szembe megy.
A helyzet érdekessége azonban nem ez. A kamarákban rendszerint a kisvállalkozók, illetve egy-egy kereskedelmi lánc konkurensei képviseltetik magukat, amelyek nyilvánvalóan nem szeretnék, hogy a cégek is megjelenjenek a területükön, még ha egy-egy városnak jól jönne is a nemzetközi lánc munkahelyteremtő ereje, iparűzési adója.
A jogszabály tehát újabb frontot nyitna a kiskereskedelemben szemben álló kicsik és nagyok között, de kicsik és kicsik között is. Ugyanis nemcsak a nemzetközi, a magyar láncok is szívesen terjeszkednek vidéken (legutóbb a Coop nyitott 54 milliós zöldmezős beruházással üzletet Vattán), amit a konkurens egy tollvonással képes lesz a tervek szerint megakadályozni.
Annyi a kikötés, hogy a tervezett beruházások felett csak akkor lehet pálcát törni, ha azt az illetékes kamarák egységes szempontrendszer szerint vizsgálták meg. A jogszabály szerint a szempontokat az országos kamara állítja össze.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése